Mondhatnánk, hogy megmondtuk, egész pontosan Miguel Vieira, a séf mondta meg: a torna lehetséges felfedezettjei, új csillagai között Varela kellemes meglepetés lehet, ha kap néhány játékpercet, mondta a csapatot előzetesen értékelve.
Hát, ennél kellemesebb meglepetés aligha van, kiélezett helyzetben az életben maradást jelentő gólt lőtte. Lehet hibának mondani a bombát közvetlenül megelőző luftot, és persze, technikailag egyértelműen az volt, de mégis, benne volt ugyanaz az akarás, hév, tűz, bizonyítási kényszer, meg lehetne még sorolni, ami a gólt hozó bombában is. Csak az nem hibázik, aki nem is próbálkozik, ilyen hibából még jöhet is néhány.
Az persze továbbra is kérdés, vajon a góllal bebiztosította-e kezdő helyét a csapatban Varela, vagy Paulo Bento inkább akkor hozná be a végére, ha a hollandok ellen is szoros a helyzet vasárnap. Az mindenesetre biztos, hogy szerda este jobb volt, mint a lehetőségeket rontó, amúgy is fásultnak tűnő Ronaldo.
Silvestre Manuel Goncalves Varela pedig ki lehet éhezve a sikerre. Az idén 27 éves játékos a Sporting iskolájában nevelkedett, és stabil tagja volt az U21-es válogatottnak (hat gólt is lőtt 26 ifjúsági válogatott meccsen). Az első osztályú klub nem tartott rá igény, a 2005-2006-os szezonban mindössze két meccsen tűnt fel csereként, gólja nem is volt. Egészen 2008-ig ezzel együtt a Sporting játékosa maradt, de folyamatosan kölcsönadták. Aligha segített, hogy négy év alatt négy csapatot járt körbe: Casa Pia, Vitória Setúbal, a spanyol Recreativo, végül az Estrela Amadora. 2009 márciusában aztán végre összejött egy fontos váltás: azóta a Porto játékosa, és rögtön első szezonjában második lett a házi góllövő listán. Mára 65 meccsen 21 gól fűzödik a nevéhez a Porto színeiben. Volt egy hosszabb kihagyása is, 2010 márciusában edzésen törött el a lábszárcsontja, így kimaradt a Portónak a harmadik helyet hozó szezon végéből is.
A válogatottban 2010-ben játszott először, csereként állt be a 2-0-ás győzelemmel végződő barátságos Kína elleni meccsen, majd egy évvel később, 2011 márciusában egy Chile elleni 1-1-es mérkőzésen már ő lőtte a portugál gólt. Az Eb-n az első, németek elleni meccsen 10 percet kapott, a dánok ellen sem sokkal többet. Paulo Bento pedig jól ismeri, nemcsak a válogatottból: a szövetségi kapitány 2005 és 2009 között volt a Sporting edzője, azaz részben az ő döntésén múlt, hogy Varela előbb kölcsönjátékosként, aztán a Porto csatáraként, és nem a patinás liszaboni klub alapemberként kapott eddig csak lehetőséget.
